Érints meg hátha összetörlek.
Mi az, amit nem mondtál el még nekem?
Mindenben téged látlak,
De minek nézek oda ohh, minek nézem?
Vajon magamnak hazudok,
Vagy te hazudsz nekem? Én cipelem súlyát.
Ha démonok hajszolnak éjeken át,
Akkor is tőled rettegek leginkább,
Farkasszemet nézünk éjjelente, a könnyem kicsordul.
Nálamnál jobban már senki más se viszolyog ennyire.
Gyűlölöm a formád,
Gyűlölöm a mintád,
Gyűlölöm a fényt, ami megtörik rajtad és
Gyűlölöm a hátad,
Gyűlölöm a gátat, amit felépítesz bennem,
Pedig csak fogat mosni jöttem.
Farkasszemet nézünk éjjelente, a könnyem kicsordul.
Nálamnál jobban már senki más se viszolyog ennyire.
GYŰLÖLLEK!
Amit visszafogsz bennem, az mind én vagyok!
MEGVETLEK!
Csak akkor vagyok önmagam, ha nem vagy ott.
Hajnali három, a soromat várom.
Az elmászott arcomat helyre rázom, aztán
Meglátlak téged. Mindenki észlelt,
De csak én voltam az, aki a szemedbe nézett.
Farkasszemet nézünk éjjelente, a könnyem kicsordul.
Nálamnál jobban már senki más se viszolyog ennyire.
GYŰLÖLLEK!
Amit visszafogsz bennem, az mind én vagyok
MEGVETLEK!
Csak akkor vagyok önmagam, ha nem vagy ott.
GYŰLÖLLEK!
Ne mondd meg nekem, hogy ki a legszebb.
MEGVETLEK!
Helyetted mindig én török össze.