Tudod, az óember meghasonul ha felnéz az égre
Ezért is nem jutott nekünk semmi sem
Csak hangzatos jelszavak meggyűrt cetliken
Ezt a cetlit most épp neked neked írtam
A filofób árnyaddal éveket vívtam
De megtanultam hazudni
Most minden rendben lesz
Látom egy lehulló, elszáradt levélen
Ott van a tanárok megfáradt szemében
Az előlünk rohanó nyárban
Az elvek oldódnak a Coca-Colában
Beszállunk ketten a csónakomba
Hogy elvigyen minket a holnap sodra
Megtanultam hazudni
Most minden rendben lesz
Elsodródunk messzire
Nem gondolunk semmire
A barbárság édes, láttam rajtad
Minden problémád a bárban hagytad
Elsodródunk messzire
Nem gondolunk semmire
És minden rendben lesz
Az előre kikövezett utat így járhatod
És elbábozzuk a XX. századot
Ha lehúz a súlya a váll-hordta terheknek
Betömik a szádat és like-okkal terelnek
Beszállunk ketten a csónakomba
Hogy elvigyen minket a holnap sodra
Megtanulsz majd hazudni
És minden rendben lesz
Elsodródunk messzire
Nem gondolunk semmire
A belső nyugalmad szent tengere
Az idealizmusod szeptembere
Elsodródunk messzire
Nem gondolunk semmire
És minden rendben lesz