Van, aki megvenné a kiscipőt
És bárhová kell vinni őt
Ő elvinné és annál is tovább
Mert sorban állnak ezren azok,
Kiket a törvény cserben hagyott,
De örömmel a szívükbe zárnák
És én nem hiszem, hogy nem érdekel
Egy esélyt talán megérdemel
Akkor is, ha szenvedés vár rá
Mert megismered önmagad
Ha a fájdalomból könny fakad
És csepp vízéből kihajt száz virág
És én megvenném a kiscipőt
És bárhová kell vinni őt
Én elvinném és annál is tovább
A lelkedbe tán reményt öntök
De meg van írva, nem én döntök
Kint várhatom meg a néma halált...