Küldök egy üzenetet névtelen szájról
Innen, a diadalív árnyékából
Minden szó falra hányt borsó
Törhetetlen üvegkoporsó
Ne, ne, ne, ne mondj semmit
Tudom, hogy mit, mikor és mennyit
Egyetlen visszhang csak a süket mondat
Néma a gondolat, amit fölforgat
Hamis a rend és hamis a törvény
Nincs itt más, csak a fekete örvény
Rengeteg szeretet és csupa-csupa béke
De mintha valahogy senkinek se kéne
Inkább egy lelki fröccs nagy kortyokban
Lássuk, a másiktól ki szenved jobban
Ne, ne, ne, ne mondj semmit
Tudom, hogy mit, mikor és mennyit
Ne, ne, ne, ne szólj, kérlek
Olyan jó, hogy szabadon élek