Minden perc egy nehéz nap,
Minden nap egy hosszú év,
Mögöttem mar annyi érzés,
Elõttem még oly sok év.
Volt mar úgy, hogy mennem kellett,
Nem tudtam, hova érkezem,
Lehunyt szemmel azt reméltem,
Hogy egy dal segít nekem.
És jött egy furcsa érzés,
Vad erõvel elkapott.
Igen, úgy éreztem,
Kezeimmel elérhetem a Napot.
Azért volt oly különös,
Minden fénynél színesebb,
Egész nap égett bennem
Egy dal szüntelen.
Minden sarkon alltam mar,
Minden lépcsõn ültem mar,
És ha elrúgtam egy követ, amerre gurult,
Arra mentem tovabb.