Úgy érzem, senki nem ért meg
Süket füleknek hiába mesélek
Üres szívek meg hiába szeretnek
El is felejtik, hogy egykor szerettek
Kompromisszum, ennyi az életem,
Szorongás, pánik és félelem
Egyszerű, befásult emberek
Leszívják az életkedvemet
Néha csak elgondolkodom,
Hogy mi az értelme élni
Vágyni a jóra,
Vagy azt a képzelt csodát remélni
Néha csak átjár egy amolyan
Kellemetlen érzés;
Boldog akarok lenni,
Ez miért egy akkora...
Kurva nagy kérés!?
Ingerszegény hétköznapok
Súlytalan embereri kapcsalatok
Múlandó, felszínes pillanatok
Csak valami változást akarok!
Néha csak elgondolkodom,
Hogy mi az értelme élni
Vágyni a jóra,
Vagy azt a képzelt csodát remélni
Néha csak átjár egy amolyan
Kellemetlen érzés;
Boldog akarok lenni,
Ez miért egy akkora...
Néha csak elgondolkodom,
Hogy mi az értelme élni
Vágyni a jóra,
Vagy azt a képzelt csodát remélni
Néha csak átjár egy amolyan
Kellemetlen érzés;
Boldog akarok lenni,
Ez miért egy akkora...
Kurva nagy kérés!?