Chong - csend_ (feat. Domus, nyhill, Azúl & Sklady) Lyrics

Hidegek az esték fázom
Kint hagyom a festményt ázzon
Idebent elmélázom
Hogy hagyom hogy elbénázzam?
Én lennék bátrabb csak megannyi fáradtság
Vállvonva bágyadtan menni tova
Míg a csipa a szemhéjra rápattan
Ködös hajnali váratlan narancsló fák töve az páratlan
De át szabta a koronát a szellő
A reggeleken csinálom nem beszélek acsendről
A reluxáról beszűrődő fény a szeplőid világítja
A szemeidben keresem a világ nyitja merre lehet!
Ez irányít hogy ne legyek napról napra szemtelenebb
Ketté válunk te arra én erre megyek!
Hogy merre vagyok nem tudom de keresem merre legyek
Kívánok szebb tavaszt szebb nyarat meg szebb teleket
De addig is csak messze visz a távol
Homályos a fény és nem látok
Deresek a reggelek hidegek az esték fázom
Kint hagyom a festményt ázzon
Idebent elmélázom
Hogy hagyom hogy elbénázzam?

Gyémánt ragyogása a távolban
A fénye felkarol átölel "át"
Szégyen másnap árokpart
Némán megyek véle
Érjen célba
Felkavarnak a látottak
A tudat a gát a test mérgezett
Jelszó: ártatlan
Könnycsepp ékezet mint a tinta hagyom hogy száradjon
Utad tiszta ha hagyod hogy a szíved diktáljon
Összemosódó színek lázálom
Mossa az eső a betont ahogy sétállok
Épp problémáim számoltam
Újrapróbálom századszor, sikerül majd mi egyszer szétmállot
Holtvágány célegyenesben féllábon
Felismerés a fegyver nem bírom terheim félvállról
Törik a fesztáv a gyenge összeroskad a színeket az eső összemossa

Nem tudom eldönteni hogy kék vagy zöld a szemed
De az biztos hogy kinnt hideg van nálad pedig meleg
Felveszed a számot lehet nem ismered
De ha kinyitom ezt a kutat akkor meg is mered

A-ha többet kéne tenni nem pedig csak várni
Persze tudok magamra vigyázni
Egyszerűbb kérni mint mindig beleállni
Félni mint mindent megmagyarázni

Miért a másé kell hogy ha más akar
Néha kellenék néha eltakar
Mégis szembeül mégis erre néz
Ezzel szembesülni mindig szenvedés

Ezek rontják a szentimentalizmusomat
Szenteste írják a leveleket
Monokróm szeretetet színtiszta hazugságot
Ígérnek bármit csak kapják a szeretet

Házak között beszakad a reggel napsugara
Ázott kutya felhők úszóbajnoka
Közel volt a sodrás
Dea jóisten is tudja
Amiddeg van vér a karban
Evezz ahogy bírod
Tollvonások ujjak dobolnak az üvegen
Nem hagyom itt ezt a testet üresen
Egy tanácsot adott az öreg ügyesen
Hogy mashogy fater? Hogy máshogy ha merek
Márpedig nincsen más opció
Korhű táncmozdulat finom porció
A hullám lovaglása az élet vége keltén
Az úrráválás ott ahol uralkodás nem kél
És rájössz hogy ugyanaz a szint
Nincsen jobb se roszabb
Csak szenvedés mi szeretet morzsáival
Kísért de hoszabb
Az utazás
Ha belemerengesz a végbe
A nap is felkel holnap nézzed
Csak óvatosan szárnyalj felé bolond Ikarosz
Mert nyomsz egy Petőfit
De visszahoz a sötétbe pillantás
Ne bámulj oda se mert csak
Megőrjít
Egyből hit aztán futás a célig
Végy levegőt te is
Érezd ahogy áramol
És halál sarkán lépdesve veszed majd észre
Hogy téged is mint mindent
Az élet átkarol