Sokszor ébredtem már arra a napra
Hogy mindent feltettem a legrosszabb lapra
Hiába szeretlek jobban, mint bármit
Ha neked ez kevés, akkor csak az számít
Tudom, hogy eszedbe fog jutni még sokszor
Hogy milyenek lettünk volna együtt akkor
Ahogy ősszel a fákról a levelek hullnak
Hogy helyet adjanak valami újnak
Úgy foszlik el az emlék
Ami te voltál nemrég
Többé nem kérlek, hogy védj meg
Tényleg elfelejtelek végleg
Jön még nálad jobb is
Ahogy mindig, most is
Ahogy ősszel a fákról a levelek
Sokszor ébredtem már arra a napra
Hogy mindent feltettem a legrosszabb lapra
Hiába szeretlek jobban, mint bármit
Ha neked ez kevés, akkor csak az számít
Tudom, hogy eszedbe fog jutni még sokszor
Hogy milyenek lettünk volna együtt akkor
Ahogy ősszel a fákról a levelek hullnak
Hogy helyet adjanak valami újnak
Úgy foszlik el az emlék
Ami te voltál nemrég
Többé nem kérlek, hogy védj meg
Tényleg elfelejtelek végleg
Jön még nálad jobb is
Ahogy mindig, most is
Ahogy ősszel a fákról a levelek
Tudom, hogy eszedbe fog jutni még sokszor
Hogy milyenek lettünk volna együtt akkor
Tudom, hogy eszedbe fog jutni még sokszor
Hogy milyenek lettünk volna együtt akkor
Tudom, hogy eszedbe fog jutni még sokszor
Hogy milyenek lettünk volna együtt akkor
Ahogy ősszel a fákról a levelek
Ahogy ősszel a fákról a levelek hullnak
Hogy helyet adjanak valami újnak
Úgy foszlik el az emlék
Ami te voltál nemrég
Többé nem kérlek, hogy védj meg
Tényleg elfelejtelek végleg
Jön még nálad jobb is
Ahogy mindig, most is
Ahogy ősszel a fákról a levelek